Testamentum
Átsétálva a kerten
A kísértés kertjén
A viharos ifjúság keresi
Az igazság testamentumát
Gyötrelem, mely nem tűr zokogást vagy önsajnáló bőgést
Büszkén dédelgeti mindennapos feladatát
Az életben maradást
Az értelem küldetése az üres szívekben
A halál kaland lesz, ha az élet unalom
Ám a vereség arcába egy oroszlán ordít
Szobrok állnak szobrokként
A törvények mozdulatlan értékében
Az uraltak uralkodóiért
A bolondokért és bolonddá tettekért
De hullád a csatornában rothad majd
Míg eszméid mennybe mennek
Ha a lázadás az indok
A tiéd, Spartacusként
Ma és holnap e testamentum elbukik
Írásáért haldokolva
Új testamentum születik
Az oroszlán ordít, az oroszlán ordít
Az oroszlán úgy ordít, mint még soha
E testamentumban
