A kétségbeesés visszhangjai
Bűn teremtménye
Jöjj ide és higgy nekem
Jöjj és nevess
A bűn termetéséért
Túl régóta vagy idelenn
Túl régóta itt valahol
Hogy ismeretlen maradj
Vagy növekvő kínként
Vezeklés a vágyért
Hitetlenné tettünk
Isten ajándéka
Vagy a szégyen bosszúja vagy?
Maradhatok itt
És elhagyhatom anyád?
Nevet kell változtatnom
Az örök szégyenben?
Saját kezemmel szeretkezem
A szerelem mint a szél
Futóhomokot gyötörve
A kétségbeesés visszhangjai
Kerülj formába, ahogy nősz
Növekedsz
Egyre nagyobbá nőve
Sötétségből jöttél
Sötétségben maradsz
Kerülj formába, ahogy nősz
Velem szembenézve, magaddal nézve szembe
Pár sorsszerű álom mondja el, hogyan
Mondja el, mikor teremtettek
Nem tudom, hogyan
Nem tudom, mikor
Teremtettek
Nincs idő, nincs megbánás
Az álmok véget érnek
Nincs pénz költekezni
Saját kezemmel szeretkezem
