Pusztaság
Kristályos látványként az ablakomból
Látom a közelgő éveket
A lángolásért éltem s a bizsergető gyönyörért
A kardért éltem, acélért és fegyverért
Szerte e vidéken
Mindenhol e pusztságon
Szerte e vidéken
Mindenhol e pusztságon
Megérinthetsz, de kérlek, tarts távolságot
Ártatlan és tiszta vagy, szégyenkezés nélkül
A szellem kész, a hús vágyott
A fájdalom gyönyörével ingerelsz és gyötörsz
Szerte e vidéken
Mindenhol e pusztságon
Szerte e vidéken
Mindenhol e pusztságon
Menny és pokol, jól ismerem őket
De még nem hoztam meg döntésem
Rémült vagyok, mert hangosan ordítok
De senki nem hallja hangom
Kötéltáncot járva nem nézhetek le
Kifeszítve a magasban, mindőtök felett
Hűséges szél fúj át e tájon
Nevemet üvöltve hirdeti bukásom
Szerte e vidéken
Mindenhol e pusztságon
Szerte e vidéken
Mindenhol e pusztságon
