Egy szomorú gondolat
És a reménnyel
A hit ajándékai elhalványulnak
Legyőzve és hidegen
Ó, uram, mily édes fájdalom
Egy szomorú gondolat
Hánykolódik az óceán szárnyain
A remény elhagyta a vonzalmat
Egyedül megbánást érezve
Figyelmeztettek
Ez az álom sosem ér véget
Fájdalomban gazdag
Rútságban bőséges
A félelem ajándéka
Valódi csak számomra
A fény karja
A fák csúcsain marad
Ránts vissza
Reményük reményéhez
Ránts vissza
Ez az álom tényleg véget ér
Kegyelemtől szennyezve
A hitem erős
A szívem nem
Félrenézve
Egy csendes hazugság
Lesz a végső
