Édes harag
Édes harag, édes megvetés és édes nyugalmak
Édes gonoszságok, édes gondok és édes terhek
Édes beszéd, s édes megértés
Most édes tűzzel, most édes léggel telve:
Lélek, ne panaszkodj, csak szenvedj csendben
Végy erőt gyötrő, édes keserűségen
Édes méltósággal, mit őt szeretve kaptál
Kihez így szólok: "Egyedül téged kedvellek"
Valaki tán egy napon így sóhajt majd
Édes irigységtől pirulva: "A maga idején
A legnagyobb szerelmekért tűrt kínokat ő"
Egy másik: "Ó, fortuna, ellenség vagy szememben
Miért nem láttam őt? Miért nem
Született később vagy én sokkal korábban, az ő idejében?
