Gondatlan emlékek
Oly hamar, rögtön távozásod után
Élessé válnak az érzékeim
De mindig átkozottul sokáig tart
Mielőtt meglátom, mennyire sötétültek el szemeim
A félelem lőporfüst szárnyán függ
Szobánkba sodródva
Oly könnyű megzavarni suttogással a gondolkozást
Egy gondatlan emlékkel, egy gondatlan emlékkel
Az asztalon szétszórva hevernek a szerelem jelei
A falak belső robajjal omlanak le
Nem mintha igazán számítottál volna nekem
Ám mivel ilyen közel vagy
Hogy is engedhetnélek el
Érzések nélkül
Értékes rokonszenvtől követve
A félelem lőporfüst szárnyán függ
Szobánkba sodródva
Oly könnyű megzavarni suttogással a gondolkozást
Egy gondatlan emlékkel, egy gondatlan emlékkel
A napfénybe sétálok, hogy új nappalra találjak
De az egész hely az arcomba üvölt csak
Merre jársz most, mert nem akarok összefutni veled
Azt hiszem, meghalnék
Azt hiszem, kinevetnélek
Tudom, hogy sírnék
Mit kellene tennem, követlek
Odakint a gondolatok visszaáradnak most
Egyszerűen próbállak elfeledni
Oly könnyű megzavarni suttogással a gondolkozást
Egy gondatlan emlékkel, egy gondatlan emlékkel
Vigyázz!
Vigyázz!
Vigyázz!
