Kedves ismerős fantomok
Már megint jöttök, lebegő alakok
Amint látásom elhomályosult, felragyogtatok
Próbáljalak-e meg most elkapni és megkötni titeket?
Szívemre mégis e káprázat vetült
Egy helyben vagyunk még
Vagy tovább emelkedünk?
Közelebb tömörültök, mint rendeltetett
S kilengettek ködös árnyékzónátokból
Keblem ifjú szenvedélytől ujjong
Varázsos légtől, mi menetetek nyomán éledt
Minden átfordul
Vigyorgó arcú fák és sziklák
Minden megperdül
Útvesztőkben forgó lidércfények
Áldott látomást hoztok örömteli napokból
Kedves ismerős fantomok támadnak újra
S régi, félig kihalt hagyományként
Gyászos ismétlődéssel újul a fájdalom
