Holdfény vagy más álmok vagy más mezők
Mikor még gyermek voltam
Szörnyű látomás fogott el Krisztusomról
És torkon ragadtak
Jeleid, könnyeid és búcsúid
Összeszedtem magam
És túl messzire mentem
Anélkül, hogy a visszatérés
Eszembe jutott volna
És arcod nem látom többé
Elfojtva minden reményem
Csillagok után többé nem vágyakozva
Többé nem hiszek
Holdfényben, más álmokban vagy más mezőkben
Bár mindegyiken oly csodásan játszunk
Láttam az összes hiábavalóságát
Így félretettem
Minden beszélgetést halálfejekről
És futó pillantást, vérvirágos erőt
És az összes beszélgetést az apokalipszisről
Apokrafon és Apollion
Abaddon
Elhagyatott mind
Azután láttam magamban az edényt és a fegyvert
S az eljövendő dicsőséget
