Acélvihar
Jöjjetek, testvéreim, gyűljünk össze
Hallgassuk figyelmesen a végső hangot
A tompa kongást, a harangszót
Mert át kell élnünk a lélekharang szavát
Végtelen fájdalom öröklétében örvendve
Mert a világ őrülete meghagyott józannak
Dalolj az életért az acélviharban
Erő a küzdelemből az acélviharban
Dalolj az életért az acélviharban
Erő a küzdelemből az acélviharban
Míg minden kimondatott és elvégeztetett
Mikor valamennyi vérfolyam elfolyt már
Mikor néma sötétség borítja e földet
Hol egykor dicső sziklák magasodtak
Most örökre elveszett s elfeledett
Nincs sírfelirat mindannak, mi csupán rothad
Dalolj az életért az acélviharban
Erő a küzdelemből az acélviharban
Dalolj az életért az acélviharban
Erő a küzdelemből az acélviharban
Hozzánk tartozik a holnapok születése
Ám ma éjjel még fel kell élesztenünk e vihart
Dalolj az életért az acélviharban
Erő a küzdelemből az acélviharban
Dalolj az életért az acélviharban
Erő a küzdelemből az acélviharban
Most dalolj az életért az acélviharban
