Vörös zászlók és hosszú éjszakák
Belebetegszem, hogy megpróbálok közelebb jutni
Beteg és fáradt vagyok mindezek után
Belebetegszem, hogy megpróbálok lelépni
Még akkor is, ha mindig nevetésben végződik
Nem nehéz megmondani, mikor van vége
A szemembe nézett, egy hang pedig így szólt: “rohanj”
Azt mondja, készen vagyok, de nincs ezzel baj
Legyen szó két hétről, két évről vagy csak ma éjjelről
A tiéd lehet minden sóhajom
Kibérelheted a helyet a fejemben
Legalábbis míg túl magas nem lesz az ár
Találhatnék okot, miért kellene befejeznünk
Találhatnék okot rá, hogy megtegyük
Találhatnék kifogást minden hülyeségemre
Azt mondja, dolgozzam csak rajta
Szép, bejön nekem, de túl jó hozzám
Mert nekem vörös zászlók és hosszú éjek kellenek, ő is megmondhatja
Nem mintha ez az én hibám lenne, csak ilyen a stílusom
Egy pillantással, majd egy mosollyal kezdve
A tiéd lehet minden sóhajom
Kibérelheted a helyet a fejemben
Legalábbis míg túl magas nem lesz az ár
A tiéd lehet minden sóhajom
Kibérelheted a helyet a fejemben
Legalábbis míg túl magas nem lesz az ár
Nem kell neki semmi, pénz és hely sem
Mindenhol vannak barátai, s tudom, hogy azt mondják
Nem kellesz neki, csak az érzést szereti
De nem igazán tudják, hogy még nincs túl rajta
A tiéd lehet minden sóhajom
Kibérelheted a helyet a fejemben
Legalábbis míg túl magas nem lesz az ár
A tiéd lehet minden sóhajom
Kibérelheted a helyet a fejemben
Legalábbis míg túl magas nem lesz az ár
