Minden mindig elromlik
Hullámok mosnak el mindent a földön
A nap tükörképét hang takarja el
Az élet hangja, ahogy széthasad
E szavakat mondanám neked, de félek, a szívem távol marad
Kézen fogtál, ezért megmutattam neked a helyet
Most üressé vált, látod arcomon
Azután a hang kettészakít
Ki mondaná el neked ezeket, ha nem lennének maradandók
Nem ma
Szerelem
Ami kijön, a padlóhoz szegez
Sajnálom, mondom, ahogy kisétálok az ajtón
Szerelem
