Fekete naplóm
Átsiklunk, mint kövek
A tengeren,
Megélt álmokba
Eljövendő álmokba
Ürességgel
Megfakult árnyalattal
Elveszett pillanatokban,
Örvénylésben veled
Hátrahagyva
Vad elismerést kierőszakolni
Hit és kegyetlenség egyesül
Szenvedések láncolatát
Kaptuk elő hátulról
Árnyékokban körözünk
Az árnyékokban elvegyülünk
Mulandóság és ennek zengése
Nem élettelen visszhang, hanem élettelen vég
