Holdsarló
Az éjszakai égen látható csillagok
Évszázadok óta halottak
A csillagfény eme évek során
Megteremti az élet illúzióját
Többé már nem hiszek szemeimnek
A szívnek kell beszélnie hozzám
Elfeledett hangok nyelvén
Ősi harmóniákban
Hogy láthassak
A mennyek csupán illúzió
Ha magasra építed az égbe
A pokol pedig a végső megoldás
Azoknak, kiknek nincs hitük ebben az életben
Hazugságok vakították el őket
Az élet forrása, itt, a kertben
Titkos élvezetek, itt, a kertben
A méhből születnek meg
Idelenn a mag majd felemelkedik
A sötét földből a fénybe
Hogy ismét a napot csókolja
Virágokat hoz nekem
Fájdalmam enyhíteni
Fényt hoz nekem
Oda, hol egyedül a sötétség uralkodik
