Egyedül és elhagyatva
Tavasszal találkoztunk
Mikor a szirmok kibomlanak
A legelők zöldek
S a mező arany
Szerelmünk kivirágzott
Ahogy eljött a nyár
Az ő szerelme, mint a levelek
Elszáradt és eltűnt
A rózsák elnyíltak
S jég fagyott ajtómra
A hajnal madara
Nem énekel többé
A fű a völgyben
Kiszáradt teljesen
S a sötétségből
Kecskefejő sír fel
Egyedül és elhagyatva
Sorstól és embertől
Ó, Uram, ha hallasz engem
Fogd meg a kezem
Hová mehetett
Hol is lehet
Talán őt is elhagyta
Egy hozzám hasonló
Azt ígérte, megbecsül
Szeret és szót fogad
Minden ígéret játék volt csak
Messzire hajította őket
Alászállt a sötét
Az ég elszürkült
A kopó a távolban
Csaholni kezdett
Tűnődöm és tűnődöm
Mire is gondolhat
Elhagyatva, elfeledve
Szeretet nélkül
Sorstól és embertől
Egyedül és elhagyatva
Ó, Uram, ha hallasz engem
Fogd meg a kezem
Kérlek, érts meg
