Félelmek a feltáratlan rejtély álarca mögött
Pillantásod egyenesen sátáni
Az enyém ugyanolyan mint mindig
Pillantásod elveszett gyönyör
Az enyém örökre megállapodott
Erre gondoltam, míg a méhnyak okádott
Látom majd életem az uralkodó arcon át?
Ahogy a seregtest egyenarcot, egyenruhát akar
Ugyanaz az örökbefogadott cél vagy csak
Még mindig nem tudod
Még mindig rettegsz
Azt hiszem, eljött az ideje, hogy ezt az arcot megtartsam
Készen állunk arra, hogy ereken átrohanó drogokként éljünk
Gyorsítva, aztán távozva, aztán vérezve
Muszáj némi fájdalmat okoznom
Kérlek, fogadd el
Rád száll, így nem mondhatod, hogy a heroin meg sem próbálta
Mint körmök alatt lévő tűhegyek, mint gyilkos csókok
Mint körmök alatt lévő tűhegyek, mint gyilkos csókok
Megölnek