Tűz
Nem áruljuk el betegségünk, s hogy mi kísérti álmaink éjjelente
Ezen az apró kis világon, ahová olyannyira elzártuk magunk
S a holtak füzérekként állnak közénk, ahogy az elhagyott emberek
És az élet is, mi pedig megadtuk magunkat az áramlatoknak
Ó, Rodézia, neked adtam mindenem
S most semmi vagyok
Semmi, semmi, semmi, semmi
Tűz harcol tűzzel
Foggal-körömmel
A jogokat jog dönti le
Az erőket erő hagyja cserben
Tűz harcol tűzzel
Foggal-körömmel
A jogokat jog dönti le
Az erőket erő hagyja cserben
Most már csak a királyok álmai maradtak, kiket megöltünk, hogy felboncolhassuk
Mert elmebeli képességünk eltorzítja a dolgok szépséges formáit
Így hát bégetünk egy kicsit, vonaglunk egy kicsit a fenevad gyomrában rothadva
Míg te azt érzed, nem tévedhetsz
Ó, Rodézia, neked adtam mindenem
S most semmi vagyok
Semmi vagyok, semmi vagyok, semmi vagyok, semmi vagyok
Tűz harcol tűzzel
Foggal-körömmel
A jogokat jog dönti le
Az erőket erő hagyja cserben
