Énekmondó
Tűnj el, fáradt énekmondó
Egész életem megbélyegezted
Most, hogy markomban tartalak
Pont most nem hallgatsz többé…
Tűnj el, fáradt énekmondó
Már elmondtad tündérmeséd nekem
A nagy városok regényeit
És a falvak mondásait
Útjuk során őket
Halhatatlan illat járta át
Tekercsek
És kártusok
Vörösrézből
Az ő költészetüket ismerem
Egyedül
Felejtsük el
Hogy a történelem
Önmagát is elhagyta
És zátonyra vetette
A hírességek összes csoportja
A fejlődés sebhelyei
Tűnj el, nosztalgia
Csak gúnyirat vagy
A fájdalmak
A tiszta öröm magvai
