A halovány ajtón át
Köszöntelek kedvesem, kérlek, fogd meg a kezem
Csodálatos itt, igazán nagyszerű
A pillanat nyugodt. az órára várva
Az idő halott virágainak Álarcosbáljára
Táncolva és tántorogva mozdulunk az árnyékok alatt
A mennyezetről minden emléket visszahúzva
Hagyj el minden indokot a véred folyásával
Fejezet és strófa, a költemény szárnyra kap
Vörös a nappal, vörös, mint az éj
Az órák múlnak, az évek bevégzik
A tánc még tart, pörgünk a tűzben
Nevetés és sikoly, egy éber rémálom
Betegen és becsapva, a gyászban bízva
Minden mozog, minden fájdalmat okoz
Köszöntelek kedvesem, kérlek, fogd meg a kezem
Csodálatos itt, igazán nagyszerű
Az árnyék alászáll most, hogy csatlakozzon ehhez az Őrülethez
A dal végtelen, a felek sosem gyógyulnak
Nyomorult arckifejezéssel
A Félelem most felülmúlja a valóságot