Az őrült meséje
Félelemtől eltelve
Sétálok át a köztereken
Keresve mindazt, mi kedves volt nekem
S átölelem a szobrokat
Gyengéden érintve őket
Senki sem érzi jelenlétem
Sokkal jobb is így
Dohányízű csalódások
Távolra néző erkélyek
Őszi szeretők a tánctermekben
S katonai parádék hangjai
Nedves levelekkel
Töltöm meg zsebeim
Reggel
A tükröd alatt
A távozás bére
Hallom a sok évvel ezelőtt elindult
Elpusztult vonat
Füttyszavát
Ez hát az én mesém
Mit senki sem hallgat meg
