Kegyelem
Hallom a benső hangot
Ígéretekkel teli, miket úgysem tart be
Választott szavai elmúlnak
Mint az órák
Elvesztek
Örökre elmúltak
És apa a székén ülve
És apa a székén ülve
És apa a székén ülve
Sír
Reménytelenségbe hullok
Sosem akartam hazudni vagy megtéveszteni
Sosem bántanak, kik törődnek veled
De én olyasvalakit akartam
Aki kegyelemre számít?
És apa a székén ülve
Sír?
Nem bírok tovább rohangálni