2015. április 25., szombat

Laurie Anderson - Poison

Méreg

Egy olyan fekete macska-éj volt
A hold eltűnt, a levegő megritkult
Váratlanul felbukkant éjszaka volt

Sosem fogom elfeledni, veszekedtünk
Aztán megfordultál, fényt gyújtottál, felkeltél
A földszinte mentél, hogy inkább vele élj
Igen, csak egy emeletnyire, csak egy kiáltásnyira
Gondolom, el kellett volna költöznöm, de inkább maradtam
Mérget ittam volna, csak már nem emlékszem?

S minden éjjel kinyitom az összes ablakot
Hagyom, hogy a hideg, sötét szél átjárjon
Hangos orgonazenét játszom, magamban beszélek és rólad álmodom
Ajjaj, hangok szűrődnek fel a csövekből
Ágyam összes rugójából és a fényekből is
A hangerő felszökik, majd minden elhalkul
Hallom, ahogy ti ketten lemezeket hallgattok
Bútorokat tologattok és bolondoztok

Mérget ittam volna, csak már nem emlékszem?
Vér van a kezeimen?
Nem, a kezeim tiszták
Tettem valamit előző életemben,
Ami nagyon-nagyon szörnyű volt?

Igen, hangokat hallok
Be fogok golyózni?
Azt hiszem, megőrülök, ki kell jutnom
Az utcára futok és kiabálni kezdek
Takarodjatok az utamból, el innen!

Mérget ittam volna, csak már nem emlékszem?
Vér van a kezeimen?
Tettem valamit előző életemben,
Ami nagyon-nagyon szörnyű volt?

Egy kis golyó, egy üvegszilánk
S a szíved köré fonódik