Hazatérés
Aki felismeri a tengerhullám játékában
Saját vére vágyait
Aki az este utolsó fellegét
Titkos álom-nővérének nevezi
Aki a májusi fények oltáránál
A tavaszi rétek vidékén
Csillogást lát a harmatos fűben,
Ősi istenek halvány nyomait
Félő tévelygések után nyugalmat lel
Az emberek közt sértetlen
A vágy ámítását elengedve
Végül ismét hazatért