A gyűlölet fája
Tudni akarod, mit tett velem?
A düh a gyász tavaiba ömlik
Ó, és mosolyod leprává válik
Szívedet fertőző kórrá lesz
S a kín gyökeret ver, elpusztít mindent
Ám magot vet, a gyűlölet és gyanakvás életét
Hazudtál magadról... Meg sem kellett volna szólalnod
Az elfogadás feltételes
Őszinteséged, hátam mögött keresztbe tett ujjakkal,
A pengévé lesz, ami újra és újra és újra és újra belém döf
Ezúttal az árulás örökké tart
Ez lesz az utolsó alkalom
Azt hiszem
Hogy kiadtam magam
Ám most itt egy új én
A gyűlölet fájának lenni oly büszkeség
Karjaim kitárva - csaknem mindent kibírok
Most itt egy új én
A gyűlölet fájának lenni oly keserűség
Áldozatként magam adtam
Őrület és nevetés
Belátás
Egy teljes szerelem
S a tükör, mi egykor azt mondta, higgyek újra
Most velem sír a veszteségért
Nagyon is jól tudom
Ó, a kín gyökeret ver, elpusztít mindent
Ám magot vet, a gyűlölet és gyanakvás életét
Hazudtál magadról... Meg sem kellett volna szólalnod
Az elfogadás feltételes
Őszinteséged, hátam mögött keresztbe tett ujjakkal,
A pengévé lesz, ami újra és újra és újra és újra belém döf
Ezúttal az árulás örökké tart
Ez lesz az utolsó alkalom
Azt hiszem
Hogy kiadtam lelkem
Most itt egy új én
A gyűlölet fájának lenni oly büszkeség
Karjaim kitárva - csaknem mindent kibírok
Most itt egy új én
A gyűlölet fájának lenni oly keserűség
