Hamukezek*
Érzem puha hamukezed érintését
Visszahív a holtak közül
S így, szerelmem, feladom szívem
Szétszaggatom még egyszer
Emlékszem, alig tegnap még
Meleg testünk a réten hevert
S hosszú árnyak játszottak bőrünkön
Ahogy a nap a fák közé kúszott
Most vándorúton vagyok e földön
Elfeledtem, hogy kell imádkozni
Az örökkévalót ezért üres holnappal töltöm be
Törékeny ujjaid elmémre nehezednek
Ahogy gondolataim kibomlanak a sötétben
Felidézem zuhantukban a nemes fákat
A kedves szellőt, leveleid simítását
Most vándorúton vagyok e földön
Elfeledtem, hogy kell imádkozni
Az örökkévalót ezért üres holnappal töltöm be
Érzem puha hamukezed érintését
Visszahív a holtak közül
Alkonyi erdőkben támadunk fel
S felnyúlunk a homokból ismét
*Sajnos lehetetlen visszaadni, hogy az ash kőrist is jelent angolul.
*Sajnos lehetetlen visszaadni, hogy az ash kőrist is jelent angolul.