2013. március 10., vasárnap

Sad Lovers And Giants - Seven Kinds Of Sin


Hétféle bűn

Arany tűzszárnyakkal
Repült át a földek felett
Hívására senki nem felelt
Tudom, hogy eljön majd az idő
Ahogy a tél fagyott acélkarja
Egy csődörön vágtázik végig a csarnokon

Hétszer hallottam, hogy lelkiismeretem felkiált
Mégsem jöttem rá soha, miért kell e bűnös életet élnem

Gondtalan pillantást vetettem
Vágyaim tavára
Ott tükröződik minden, mi elmúlt
És ha túl hosszan bámulom
A hullámok fodrozódnak, és hazugnak neveznek
Soha nem kérdeztem, honnan ismernek ennyire

Hétszer hallottam, hogy lelkiismeretem felkiált
Mégsem jöttem rá soha, miért kell ezt a bűnös életet élnem

Felébredek végre
A bűn keserű utóízével
Szökevényeket lőve, önként tüzelve
És ott egy körvonal
Egy arctalan alak, akit mi teremtettünk
A port karmolva a távoli dombokon

Hétszer hallottam, hogy lelkiismeretem felkiált
Mégsem jöttem rá soha, miért kell ezt a bűnös életet élnem

Hogy érzem magam most?
Hirtelen nem is tudom
Lassan mindannyian elbukunk
Mint törött lábú lovak



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése