Leveleket repesztő szél
A leveleket repesztő szél
Szétszórta az összes magot
Lám, a fény alászállt
Le a földre
Csak az idő az enyém
S az idő jön-megy
Az élet ágait odalent hagyta
Lent a földön
Lent a földön
Lent a földön
Lent a földön
A pillantásom megbéklyózó látvány
Szeretőket vakított
Ahogy szerelmük is aláhullott
Le a földre
Eskütt tettem, hogy megülök
Az idő szellemének szolgájaként
Összekötöm a hervadt ajkakat
Lent a földön
Lent a földön
Lent a földön
Lent a földön
A fát elhagyó mag
Ezer levelet hajt majd
S hagyja, hogy meghasadjon mind
Lent a földön
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése