A hold kék
Érezd ezeket
A világot megrázó kezeket
Aztán próbáld megérteni
Mikor kialszik a fény
S az idő lelassul
Mikor elmém az alkonyatban
Felperzselt és haldokló
A fájdalom a kezemben
Bánatosaknak és magányosaknak szól
Most fázom és egyedül vagyok
Azon tűnődve, mennyi ideje már
Ha elmondtad volna
Hogy visszatér
S ha elmondtad volna
Hogy az idő lejár
S ha mutattál volna
Némi vonzalmat
Akkor hittem volna neked
Ne mondd, hogy kék a hold
(Most, hogy elengedtél)
Mert ma éjjel vége
(Most, hogy elengedtél)
A fájdalom a porban
(Most, hogy elengedtél)
S nem találod kék holdad
(Most, hogy elengedtél)
Most vége, ó
Ma éjjel vége
A fájdalom egy lövés volt
Mindkét irányba hathatott
És széttépte világom
Érezhettem volna
Hogy a hold ilyen mély
De úgysem értenéd
Ne mondd, hogy kék a hold
(Most, hogy elengedtél)
Mert ma éjjel vége
(Most, hogy elengedtél)
A fájdalom a porban
(Most, hogy elengedtél)
S nem találod kék holdad
(Most, hogy elengedtél)
Most vége, ó
Ma éjjel vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése