Az utolsó dal
Nem emlékszem, igazinak éreztem-e
S a gyertya fényesen ég
A szerelem és az én látomásai
A világ egy másik arca
Szemeiden túl örök holdfény
Szemedbe nézek
De úgy teszek, mintha két út lenne
Hallanod kellene a szavak hangzását
Megtörve ezt az érzést
A gyertya fényesen ég
Látlak téged és magamat a szenvedélyben
Mikor azt mondod, milyen csodás a világ
Ha szeretsz, esküszöm
Egyszerűen csak
A karjaimba zuhanhatsz
A karjaimba zuhanhatsz
De nem nagyon emlékszem, valódinak éreztem-e
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése