Tűrd el a vadkutyákat
Mélyen bennem
Mint kastélyormok
Nyers földet ízlelve, míg belém véreznek
E legsötétebb órán
A kutyákhoz állok
Egyetlen ajándékom pedig egy ipari temető
Szagold a kutyákat, mosd meg lábuk
A fényben meghátrálnak majd
De a bánat, mit láttak
Arra késztet, higgy
Megvetésünk érezve elfordulnak
Romlásunk romjaitól
De a bánat, mit láttak
Arra késztet, higgy
Oly közel húzom őket
Hogy ringathassam az enyhe szellőben
Az árnyékos erdő zöldjében
Csak csináltam, hogy éheztessem álmaik
Felsebzett végtagokon kúszva
A színtelen sziklán
És festett üveg törmeléken
E legsötétebb órán
A kutyákhoz állok
Elfojtott vonyítás hallja egyetlen ajándékom
Szagold a kutyákat, mosd meg lábuk
A fényben meghátrálnak majd
De a bánat, mit láttak
Arra késztet, higgy
Megvetésünk érezve elfordulnak
Romlásunk romjaitól
De a bánat, mit láttak
Arra késztet, higgy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése