John isten
Graumann kínai színháza előtt fekve
Saját véremben fuldokolva
Egy nő a kanálisba meríti szoknyáját
Lenyúl, hogy megszerezze lelkem egy részét
Lenyúl, hogy felemeljen magába
Lenyúl, hogy Istenné tegyen
Feküdj a földre, és maradj nyugton
Feküdj a földre, s ott leszek
John isten
Jó reggelt, Hoover úr, itt vagyok megint
Megkaptad a testem, de az akaratom nem lesz tiéd
A nemiség évei és az erőfeszítések nyomot hagytak rajtam
Új frizurával leplezem hibáim
Lelkem otthon tartod, egy palackban
Lelkem otthon tartod, azt hiszed, biztonságban
Lelkem otthon tartod, egy palackban
Most nyisd ki, és próbáld megkóstolni
Feküdj a földre, és maradj nyugton
Feküdj a földre, s ott leszek
John isten
Első számú közellenség, a kitaszított
Hősalak az ifjaknak
Az öregek teremtették, hogy szórakozzanak
Az öregek teremtették, hogy istenné váljék
De mind bekaphatják, mert nem akarom őket
Bekaphatják otthonukban, az égben
Csak küldj le nekem egy burgert és némi sült krumplit
Holnapra úgyis meghalok
Feküdj a földre, és maradj nyugton
Feküdj a földre, s ott leszek
John isten
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése