Szívtájék
Fektess a hosszú, fehér csíkra
Hagyd a szirénákat messze mögöttünk
Feketével és arannyal fesd meg nevem
Szívem, lángom, szívem, utam
A határon át szívtájékom elhalványul
Szívtájék, ragyogó arcokat dalolj
A hanyatló, hanyatló, hanyatló
Szívtájék magamévá teszi a helyeket
Tiszták most a múlt hibái
Megtenni kívánt óriás léptek
Az ösvény, mi valaha halált ígért
Álomba vész és eltűnik
Szívtájékom
Vonalak mögött felvillanó arc
Még mindig ragyogó látszat után kutatva
Ígéretben, helyeken
Magamévá teszem őket
Szívtájékom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése