Még most is
S reggel
Miután évek teltek el
Úgy tűnik
Ó, még most is erőt vesz rajtam
S a nyugalomban
Miután az élet elmúlt
Úgy tűnik
Még mindig rákként növekszik
S a mellékhatásokban
Miután a háborús napok elmúltak
Úgy tűnik
Még most is megvéd a haldoklástól
S itt vagy, mélyen belém és áthatolva rajtam
S itt vagy, távol tartva mindenkit, ki ismert
Újfajta élettel betöltve
De ezt sosem akartam, sosem képzeltem
S még most is megszédítesz
Mert te és én túl régóta együtt vagyunk
S bár iszom, az agyam nem bénul meg
Mert ezt sosem akartam, sosem képzeltem
S még most is tudod, hogy szédülök
Mert te és én túl régóta együtt vagyunk
Túlságosan régóta, hát nem érted
Ó, és itt vagyunk, s itt van ez megint
Tudom, hogy túl sokat vártam
Mindent mérlegre tettem, késleltettem a bukást
De mégis, még most is...
Még most is
Még most is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése