Az emberiség javára
Látod, ahogy meztelenül lógok a fáról?
Feláldoztak, hogy mindenki lásson
Háromszoros a nyírfa, amin függök
Mellettem egy asszony teste lóg
Hősök vagyunk, kiket zsarnokká tett a kaszt
Ők légió, ellenszenvvel figyelve
Sérelmes formákat minden ember lelkében
Megszabadulás a bűn, amiért fellógattak
Elítéltek az emberiség javára
Meggyilkoltak vakok látomására
Mások emelkednek majd alászállásunkból
Mert a tökéletességet megszólták és kárhoztatták
Egy újabb nap alkonyában
Elhalványítanak, megvetnek és közszemlére tesznek
Méreg van az emberiség szívében
A vakok ítélete megbocsáthatatlan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése