Dicsfény
Sötét gyengítette gyógyító
Tövisétől elszakított vadrózsa
Lágyan, ahogy szél fújta
Magasan, koronádon nyugodva
Törékenyen karjaidban
Melegségtől kínozva
Örökre itt ragadva
Vég nélkül kínlódva
A veszteség pillanatában lebegve
Minden ideg elpattant
Az ajtó bezárult
Ágyhoz láncolva
Oly fáradtan
Szemem behunyom újra
Dicsfény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése