Vándorlélek
Azután minden elhalványul
És a napra gondolok, amikor mi...
Végül együtt lehetünk
Ó, tudnom kell, igen, tudnom kell
A remény halványul e magányos napon
Körözök, autóba szállok, vezetek
Oly keményen dolgoztam mindenért
De most egyedül vagyok és csak autózom
Ide-oda sodródom
Próbálom mindezt feledni
S csak e mindenről álmodom
S mindenről, mi sosem lehet enyém
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése