A tiszafa
Egyedül állok a tiszafa alatt
Álmaink kifulladtak a tiszafa alatt
Megfogom majd kezed, lezárom a szemed
Elbúcsúzom örökre, s egy könnycseppet ejtek
Lándzsák törnek szét, lobogók szakadnak
S bár nem érdekel, de a birodalmak elbuknak
A csillagokra kiáltok, míg csak nem sírnak
A világ forog még, de tőlem ne kérdezd, miért
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése