Fogékonyság
Látod a mezők izzását
Mikor a pára a hajnalfényben
A nap vörösségétől részegülten
Átragyog a zsenge fűszálak közt
Hallod a fák lélegzetét
Átsuhanni az estén
És távoli viharról mesélni
Mi kitör majd hamar
Érzed a durva kérget
Egy öreg kőris törzsén
A világ változásai barázdálták
A fa nedves a ködtől
Érzed a föld szagát
Esőtől nyirkos és nehéz
Feltör a fekete talajból
Még kopár és magvaktól ment
Érzed a tenger sóját
Az árapály váltakozásában
Vágy a távoli,
Az ismeretlen messzeségek iránt
Megsejted álmodban
A rejtett érzék hatalmát
Mi szellemed kíséri
A mélységes földi éjen át
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése