Az egyetlen Rózsa
Oly szomorú, magányos, ám mégis igaz
Rózsám emléke kísért, arra késztet, hogy rád gondoljak
Te vagy az egyetlen rózsa, amely megmaradt a szívemben, kedves, szeretlek, csodállak, tényleg
Minden éjjel együtt barangolunk álomországban
Szerelmi történeteinket újramesélve
Mikor a kék égből egy fekete felhő jött hömpölyögve
Kettétörve a szívem
Ó, nem kellett volna elválnunk,
Kezdettől fogva mondtam,
Te vagy az egyetlen rózsa, amely megmaradt a szívemben
Ó, nem kellett volna elválnunk,
Kezdettől fogva mondtam,
Te vagy az egyetlen rózsa, amely megmaradt a szívemben
(fordította: Umenhoffer István)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése