Téli nap
Nem múlik a kín, nem múlik a vérzés
Láthatatlan vagyok
Nem múlik a gondolat, sem az érzés
Egyáltalán nem is létezem
De mikor nevemen szólítasz
Te is így érzel?
Hogy csapdába ejtett az idő
S mindketten hazugságban élünk
Saját teremtésem tornyában élek
Nem szakíthatnak el a gondolatoktól
Mik minden emlékemet
Függetlenné teszik a tapasztalattól
De mikor nevemen szólítasz
Te is így érzel?
Hogy csapdába ejtett az idő
S mindketten hazugságban élünk
Sok nap jött s múlt el
Mióta megszülettem
S végül itt az élet ősze is
A tél töviseinek ígéretével
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése