Mélabú
Völgyekben, ligetekben bolyongom
Hűvös esti órákon
Ó, sírni szeretnék
Szívből jövő sírással
S régmúlt idők köszöntenek
Odajöttek, a völgyben ébrednek
Épp úgy, mint távoli folyók
Zúgása az éjen át
A nap alászállt
A világ már alig susog
Én még sokáig élénk maradok
A néma mezőn egyedül
A nap alászállt
A világ már alig susog
Én még sokáig élénk maradok
A néma mezőn egyedül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése