Tudjuk, ki vagy
A fa nem törődik vele, hogy a kismadár mit énekel
Alászállunk a harmattal a reggeli fényben
A fa nem tudja, mit hoz a kismadár
Alászállunk a harmattal reggel
És beleheljük
Nem kell megbocsátani
Beleheljük, és nem kell megbocsátani
(újra)
A fák könyörgő kezekként magasodnak majd
Alászállunk a harmattal a reggeli fényben
Minden fa könyörgő kézként magasodik
Alászállunk a harmattal reggel
És beleheljük
Nem kell megbocsátani
Beleheljük, és nem kell megbocsátani
(újra)
A fák megfeketedett kezekkel égnek
Visszatérünk az est fényével
Fák égetik majd a megfeketedett kezeket
Sehol nem pihenhetünk, sehová nem szállhatunk le
És tudjuk, ki vagy
És tudjuk, hol élsz
És tudjuk, hogy nem kell megbocsátani
És tudjuk, ki vagy
És tudjuk, hol élsz
És tudjuk, hogy nem kell megbocsátani
És tudjuk, ki vagy
És tudjuk, hol élsz
És tudjuk, hogy nem kell megbocsátani
És tudjuk, ki vagy
És tudjuk, hol élsz
És tudjuk, hogy nem kell megbocsátani újra
