Csendes, mély vizek
Táplálod szenvedélyem, függök tőled
Enyhíted szenvedésem, hozzád emelkedem
Hősnőm, bőröm széthasító acél vagy
A tű vénámban
Kínt bénító drog
Sebenyhítő balzsam
Gubóm falai
Csendes, mély vizek mélyen zúdulnak
Felettem mélyen zúdulnak
Nincs semmi, mit meg nem tennék
Még egy adagért belőled
Nincs semmi, mit jobban akarnék
Majd a perzselő hőség
Mit korábban éreztem veled
Megmászom a falat
Nem nézhetek szembe a megvonással
El sem viselem
Kérlek, ne tagadd meg hát
A feléd érzett vágyat
