Halál délután
Ráhangoltunk, meghallgattuk a híreket és nevettünk, nem tudom, miért
Bort ittunk és ismert időkről, elmúlt napokról beszélgettünk
Átpörgettük fényképeink, valahogy elszomorítottak
Felidézve egykori időnket sírnunk kellett
Ó, emlékszem, halál délután
Csend borult a szobára, kemény, súlyos némasággal
Szeretőket, barátokat mind ugyanúgy éreztünk, melegen tartottak
Poharunk emeltük és ittunk régvolt időnkre, mit többé nem láthatunk
A múlt képei még kísértenek és velünk maradnak
Ó, emlékszem, halál délután
