Vallomások
Kihasználhatnám naivságod
Eltorzítva a fájdalmas igazságot
Félelmet mutatva és nevetve rajtad
Elhagyva téged elveszetten,
Bizonytalanságban és eltávolítva
Érzem a késztetést, hogy helyrehozzam
Véget vessek a naiv hitnek
A gyors sikerek sugárútján
A méltóság látszatának vákumjában
Közvetlen szavak fordítják
Az elveszett elméket
Szörnymagvak felé
Dalokat énekelve szépséges külsőkről
Az olvasót táplálják velük
Légy erős, hogy ellenőrizd
És felismerd:
A szép arc minden
De azért van, hogy eladják neked a dalokat
Melyek sosem árulnak el mindent
Érzékekkel találkozik a jelenség
Az illúziók egy maszkban
A nap egy nyári délutánon
A maszkot tanulékonyság ringatja
Elszabadulva horgonyáról
Egy pillanat alatt eltűnt az áradással
A part felé tartva nem csökkenő sebességgel
Egy maszk vallomásai
