Rózsámat keresve
Sírva leltem rád az ördög kútjának faIánál
Hóhérkötél volt lábaid körül, s a bűbájért könyörögtél, mi megszabadít
Én lennék, aki széttépi a béklyókat, megtisztít
S olyan helyre vezet, ahol a magányt egy csók vív meg?
Kötelek, kötelékek, kötelességek nélküli csók
Nem birtokollak, győződj meg róla, te sem birtokolsz engem
