2015. augusztus 27., csütörtök

Arditi - Ploughshares Into Swords

Ekevasakból kardok

Múltbéli megpróbáltatásaink leckék voltak
S minden leckétől akaratunk csak egyre erősödött
A nyomorúság ezen évtizedei csak egy lecke volt
S a célunk minden eltelt pillanattal csak közelibbé vált

A végső leckét, a végső megbízatást ma adjuk meg nektek
Ragadjatok meg bármit, ami a kezetek ügyébe esik, és változtassátok fegyverré
Bármilyen érzéseitek is maradtak, változtassátok azokat gyűlöletté

Mert háborúnkban nincsenek vesztesek
Dicsőséget hoz a győztesnek, s erősíti a jellemét a nemes legyőzöttnek
Kiirtja azt, aminek nem kellene léteznie
S mikor eljön a mi időnk…

Minden mező parlagon fekszik
Minden földet vér érlel
Üresen visszhangoznak a szavak
Mikor minden ekevasból kard készül

A kényelem a legveszedelmesebb ellenfél, amivel manapság szembenézünk
Maradandó, s képtelenné tesz bármiféle értékes tettre

A nyugalom halált hozó méreg
Megbékít és olyan elmeállapotot idéz elő
Amelyben még létezésetek leglényegesebbb
Jellemzőit sem ismeritek fel

Háborúnk ébresztő hívás
Visszavisz oda, ahová tartozunk
Okot nyújt számunkra a létezéshez
Nem azt célozza, hogy vége legyen minden háborúnak
Ez egy soha véget nem érő harc…

Minden mező parlagon fekszik
Minden földet vér érlel
Üresen visszhangoznak a szavak
Mikor minden ekevasból kard készül