A magányos fűz
Élt egy ifjú, egy kegyetlen ifjú
A tenger mellett
Hat csinos szűzet ölt meg ott
A magányos fűzfánál
Egy nap Sally Brownnal sétált
Egy nap a tengerparton sétáltak
Mikor bűnös gondolata támadt
A magányos fűzfánál
“Vetkőzz, édes Sally Brown
Vetkőzz le” mondta
“Mert ugyan meg foglak ölni
De öltözéked nem szennyezném”
“Fordulj el, fordulj el, álnok ifjú
Fordulj el” felelte a nő
“Mert oly fiúnak, mint te
Meztelen nőt látni nem illendő”
Így sietve elfordult hát
Elfordult tőle ő
A nő pedig sietve megragadta
S a tengerbe lökte őt
“Heverj ott, heverj ott, álnok ifjú
Heverj csak ott” mondta ő
“Hat csinos szűzet öltél meg itt
Légy társaságuk most”
Elsüllyedt hát az álnok ifjú
A tengerbe süllyedt ő
S nem gyászolta senki őt
Csak a magányos fűzfa ott
