Hat harang szól
Itt kezdődött
A vagonok, a fák és az ő hat harangja
Kedvesem, most vissza fogsz nézni otthonodra
Tiszta ruhát viselek
Igen, még mindig megvan, tőled kaptam
Ingoványos talajon jársz
S fáradtnak tűnsz ma éjjel
Odakint, a sorompók közt, a keskeny utcákon
Körben jársz
Hallom, hat harangot kongatnak
Hallom a hat harang szavát
Térj nyugovóra most
Jót fogsz aludni
Kitartok melletted
Egy életen át
Tizenhét voltál
Tizenhét voltál akkor
Ezüst gyűrűid viselem
Szívemen kezeddel
Otthagytak szürke szemeiddel
Pakolj be bőröndödbe, és tűnj el
Égnek emelem kezeimet
Nehogy megérints most
Meg ne próbáld
Évekkel ezelőtt hozzám értél volna
Az utolsó napon
Mindig is veszekedni fogunk
Egy ígéret
Egy évnyi luxus
Tökéletes
Tökéletes csók
Mennyi ideje, hogy a rég elveszett
Lesz az utolsó napom
Ártatlanként élek benned itt
És te is bennem
És jót fogsz aludni
Kitartok melletted
Egy életen át
Tizenhét voltál
Tizenhét voltál akkor
Fiatal lány voltál, mikor találkoztam veled
Évekkel, évekkel és hat haranggal ezelőtt
Hat harang szava szállt el fölöttünk
A rakparton, egy másik időben
Közel húztam tested az enyémhez
El voltál szállva magadtól akkor
Befelé fordultál akkor
Bármit megadtam volna neked
Akkoriban
Gyönyörűségem
Rettenthetetlenem
Akkortól
Rettenthetetlenem
Fiatal szépségem
Én kongattam meg a hat harangot
