Áradásban
Nagy szavak és lőporfüst
A halál fehér embert játszik
Filmekben feszít megint
A gyenge szívek kínlódnak
Ürülék-érzések
Változásért táplálva a lángot
Áradásban újra
Változásért táplálva a lángot
Áradásba szorultan újra
Állj fel, ülj le
Ne gondolkodj, míg nem mondom
Nem fizetnek mormogó máshitűeknek
Egy utast
Félre- és kilökve
Bűnnek tartanád ezt
Ezt a kihívó viselkedést
Bűnnek tartanád ezt
A fejem felett most
Nagy szavak és lőporfüst
Séta kéz a kézben
Furcsán nevetve
Szegényházukba szorítva
Rossz vicceikbe szorítva
