Föld felettünk
E szent fa keresztül nő majd rajtad
Ágaid alakja kezd megjelenni
Mikor az ember hajnala elhalványul
S minden hús szénává válik
Nem fektetnél földet fölénk?
Lelked a gyökerekbe kapaszkodik
Amint a pogány színek robbanása kivirágzik
Mikor az ember hajnala elhalványul
S minden hús szénává válik
Nem fektetnél földet fölénk?
Tárd ki a vörösfenyfenyő, a lucfenyő ajtót
Engedd, hogy csillagok árasszák el az erdei padlót
Mikor az ember hajnala elhalványul
S minden hús szénává válik
Nem fektetnél földet fölénk?
A nap üstökösöket legel galaktikus, fekete csontokon
Ősi, haldokló csillagok rejtélyeivel megszórva
Becsapódott bolygók a mennyek leheletén
Születésünk és halálunk egy villanás a szemükben
